Adózási formák (1)

2020.11.24

1. rész -  Egyéni vállalkozók adózása

Az adózási forma kiválasztásánál a legelső szempont az kell legyen, hogy milyen vállalkozási formát választottunk, mely lehet egyéni- vagy társas vállalkozás. Bár a két döntésnek - főként kezdő vállalkozás esetén - szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz.

Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mely a számunkra ideális vállalkozási forma, az alábbiakat érdemes mérlegelnie:

  • Mennyi indulótőkével rendelkezik?
  • Egyedül vagy partner bevonásával vállalkozna?
  • Mennyi a tervezett nettó árbevétel?
  • Mennyi a várható költség?
  • Lesznek-e alkalmazottak?
  • Várható-e nagyobb beruházás, tárgyi eszköz beszerzés?

Cikkünk első részében az egyéni vállalkozások adózási lehetőségeit mutatjuk be. Néhány fontos tudnivaló az egyéni vállalkozókról általánosságban:

  • Felelőssége korlátlan, azaz teljes magánvagyonával felel a tevékenységéből adódó következményekért
  • A törvény nem ír elő kötelező indulótőkét
  • Ha olyan tevékenységet választ, amelyhez szükséges szakképzettség, akkor ez csak akkor folytatható, ha a végzettséget igazoló dokumentummal rendelkezik.
  • A társaságokhoz viszonyítva az indulás és a megszüntetés is egyszerűbb, mert ügyfélkapun keresztül intézhető és nem szükséges ügyvéd bevonása.
  • Szüneteltethető, ami például időszakos jelleggel működő tevékenységek esetén előny, hiszen a szünetelés ideje alatt nincs adó és járulékfizetés!
  • Pénzforgalmi elszámolást kell alkalmazni, amely azt jelenti, hogy akkor számolható el egy bevétel vagy egy kiadás, ha annak pénzügyi teljesítése (kifizetése) megtörtént.


Egyéni vállalkozóként az alábbi adózási formák közül választhatunk

Az egyéni vállalkozóra fő szabály szerint a vállalkozói jövedelemadó szabályai vonatkoznak, ha ettől eltérően nem dönt. Nagyon fontos, hogy adózási formát a vállalkozás indításkor és már működő vállalkozás esetén bizonyos esetekben év közben is lehet választani.

Választáskor mérvadó tényezők többek között:

  • Havi járulékfizetés
  • Elszámolható költségek aránya a bevételhez viszonyítva
  • Várható éves nettó bevétel

VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓ

A bevétel számlák mellett a költség számlákat is gyűjteni kell, mert a vállalkozói adóalap és jövedelem ezek összevetésével állapítható meg. Leegyszerűsítve az adott évben meg kell nézni, hogy mennyi pénzt kaptunk és mennyit költöttünk, majd a kettő különbözete után kell adózni.

Az első tényező, amely után a vállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a vállalkozói kivét. A kivét - mely a munkabérhez hasonló - összege nulla is lehet, de adófizetési kötelezettség ebben az esetben is van! Ekkor az ún. minimum járulékalap után kell adózni.

2020-ban főfoglalkozás esetén ha nincs vállalkozói kivét, akkor a havonta fizetendő adók és járulékok összesen

  • ha a tevékenység nem igényel szakképzettséget: minimum 57.859 Ft
  • ha a tevékenység szakképzettséget igényel: minimum 75.684 Ft

Fontos, hogy mellékállású vagy nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében a fentiektől eltérően alakul a havi adó- és járulékfizetés. Mellékállású ev esetében havonta csak abban az esetben kell járulékot fizetni, ha valóban van kivét. Nyugdíjas esetében is csak akkor és csak 15% SZJA-t (!!) kell fizetni, ha van kivét.

A második tényező a vállalkozói jövedelem, a mely a már említett módon kerül meghatározásra: a vállalkozói bevételekből levonjuk a vállalkozói költségeket. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói bevétel csökkenthető bizonyos kedvezményekkel, de mivel ezek alkalmazhatósága és rendszerük bonyolult. csak néhány példát említenék meg: a munkanélküli személy foglalkoztatása után járó kedvezmény vagy az ún. kisvállalkozói kedvezmény, mely az adott évben beruházásra fordított összeget jelenti. Továbbá fontos tényező az is, hogy amennyiben a fentebb említett vállalkozói kivét nulla, akkor a megfizetett adók és járulékok összege nem csökkenti a vállalkozói jövedelem összegét (tehát költségként nem számolható el!).

Elszámolható azonban költségként a vállalkozói tevékenység megkezdése előtt 3 évvel beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenése és az árukészletre fordított összeg.

Ha a vállalkozói jövedelem pozitív, akkor a fizetendő adó (SZJA) ennek a 9%-a.

Ha a vállalkozói jövedelem nulla vagy negatív, akkor a bevétel 2%-át kell adóalapnak tekinteni és megfizetni utána a 9% adót.

A harmadik tényező az adófizetés szempontjából a vállalkozói osztalékalap. Ez a vállalkozói jövedelem mínusz a megfizetett 9% adó, mely után 15% személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell megfizetni. A szocho-nak van éves maximuma, mely a minimálbér 24-szerese után megfizetett összeg. 2020-ban ez: 161.000 x 24 x 15,5% = 598.920 Ft

+1 tényező az iparűzési adó: bevétel - anyagköltség - eladott áru beszerzési értéke - közvetített szolgáltatás = adóalap. Fő szabály szerint az adó az adóalap 2%-a. De amennyiben a bevétel a 8 millió Ft-ot nem haladta meg, akkor választható egy kedvező adómegállapítási módszer, mely szerint az adó alapja a bevétel 80%-a. Ebben az esetben az adó tulajdonképpen a bevétel 1,6%-a lesz.

Amennyiben a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó főállású, évi 12 millió Ft nettó árbevételt feltételezünk, havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összegű kivétet számolunk és ezen felül más elszámolható költség, bevételt növelő vagy csökkentő tétel nem merül fel, akkor a megszerzett bevételnek a 68,74%-a marad a vállalkozó zsebében teljesen leadózva.


ÁTALÁNYADÓ

Lényege, hogy:

  • Abban az esetben választható, ha a vállalkozó nettó bevétele az évi 15 millió Ft-ot nem haladja meg (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az évi 100 millió Ft-ot). Év közben kezdő vállalkozó esetén a bevételi határt naptári napokra arányosítani kell.
  • Nem kell a költség számlákat gyűjteni, hanem egy ún. átalányköltség számolható el. Ez a költséghányad általános esetben, főfoglalkozású vállalkozó esetében 40%, de bizonyos tevékenységek folytatása esetén 80%, 87% vagy akár 93% is lehet.
    Az alkalmazandó költséghányadról további információ ITT !

Átalányadózás választása esetén nem kell vállalkozói kivétet megállapítani, de főfoglalkozás esetén havonta legalább a minimálbér

  • 100%-a után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
  • 112,5%-a után 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni!

Ez minimum 57.860 Ft adó havonta.

Abban a hónapban, amikor a megszerzett bevétel meghaladja a minimálbért, akkor az elért bevétel 60%-a után kell

  • 15% személyi jövedelemadót
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
  • 15,5% szociális hozzájárulási adót fizetni.Tehát pl 1.000.000 Ft bevétel esetén az adó összesen: 294.000 Ft.

Főállású és 40% költséghányad alkalmazására jogosult átalányadózónak, akinek az éves nettó árbevétele 12 millió Ft, minden adó befizetése után nagyjából a bevétel 69,16%-a marad a zsebében.

Megjegyzendő, hogy nyugdíjas átalányadózó esetében az alkalmazható költséghányadok eltérőek.


KATA - KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA

A közelmúltig a KATA adózás rendkívül népszerű adózási forma volt, hiszen minimális és előre jól kalkulálható adóteher mellett magas jövedelem érhető el vele. Népszerűségét rontja a közelmúltban elfogadott törvény, mely szerint a 2021-es adóévtől kezdődően ha a kifizető (más vállalkozó megbízó) a KATA-s adózónak évi 3 millió Ft-nál többet juttat, akkor a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után a kifizetőt (!!) 40% plusz adó terheli.

Kisadózóra vonatkozó főbb szabályok:

  • Nincs maximalizált bevételi határ, de évi 12 millió Ft-ot meghaladó bevétel esetén a 12 millió Ft feletti részt 40% adó terheli.
    Tehát 13 millió Ft bevétel esetén az 1 millió Ft után a kisadózó 40%, azaz 400.000 Ft plusz adót kell, hogy fizessen.
    A 12 millió Ft év közben KATA adózást választó vállalkozónál naptári hónapra arányosítandó!
  • Iparűzési adó: évi 50.000 Ft, melyet két részletben (március 16 és szeptember 15) kell megfizetni. Fontos, hogy a KATA adóalanyiság megkezdésétől számított 45 napon belül jeleznünk kell az önkormányzat felé, hogy ezzel a kedvező adózási móddal élni szeretnénk, különben az általános szabályok szerint kell adózni. A határidő jogvesztő!


Általánosságban elmondható, hogy egy főfoglalkozású, havonta 50.000 Ft KATA adót fizető kisadózónak évi 12 millió Ft bevétel esetén 95% marad a zsebében adózás után.

Munkaviszonytól való elhatárolás

A munkabérhez képest (is) kedvezőbb adózás miatt az adóhatóság fokozott figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a KATA-s vállalkozás nem munkaviszonyt leplez-e.

Ennek vizsgálata az alábbi szempontok alapján történik:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte
  • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

Ha a fentiek közül legalább két feltétel teljesül, akkor nem tekinthető és minősíthető át a vállalkozási szerződés munkaviszonnyá.

Adatszolgáltatásra kötelezett: az a vállalkozás, amely kisadózótól 1 millió Ft-ot meghaladó összegben fogad be számlát egy adott évben.

Mivel minden vállalkozás más, az adózás kiválasztásához egyedi kalkuláció szükséges. A fentiekben azt feltételeztük, hogy a vállalkozóknak a béren felül semmi más költsége nem merül fel. Amennyiben mégis van elszámolható költség, akkor az nagyban befolyásolhatja a döntést!


Cikkünk második része a társaságok adózási lehetőségeit mutatja be.

Az alábbi elérhetőségeink bármelyikén kapcsolatba léphetsz velünk:

Telefonon: +36 30/557-3566 vagy +36 30/374-2596

E-mailben: iroda@mozaikkonyvelo.hu

Kapcsolati űrlapunk kitöltésével

Facebook oldalunkon keresztül