Adózási formák (2)

2. rész - Társaságok adózása

Cikkünk első részének folytatásaként bemutatjuk a társaságok adózási lehetőségeit.

Bt-re vonatkozó általános szabályok:

• Az alapításához legalább két fő szükséges. Egy beltag és egy kültag.
• A beltag felelőssége: teljes vagyonával felel, amennyiben a társaság vagyona a tartozást nem fedezi
• Kültag felelőssége: a társasági szerződésben foglalt vagyoni hozzájárulás mértékéig felel.
• A beltag nem lehet egyéni vállalkozó is!
• Törzstőke alapításkor: a törvény nem határoz meg minimum összeget.
• Nem szüneteltethető
• Az alapításhoz ügyvédi közreműködés szükséges.

Kft-re vonatkozó általános szabályok

• Az alapításhoz legalább egy fő szükséges, aki lehet az egyedüli tag és ügyvezető egyben.
• A tag felelőssége a törzsbetétje erejéig terjed, tehát magán vagyonával nem felel a vállalkozás tartozásaiért.
• Minimum 3 millió Ft törzstőkével alapítható, melyet a tulajdonos(ok) az alapítást követő 2 éven belül kell, hogy a vállalkozás rendelkezésére bocsátsanak.
• Nem szüneteltethető
• Az alapításhoz ügyvéd bevonása szükséges.

KATA - Kisadózó vállalkozás tételes adója

Az egyéni vállalkozásnál ismertetett szabályok az érvényesek Bt esetében is. Azonban egy Bt kiadózóvá (KATA-s) válik akkor is, ha csak az egyik tagját jelenti be kisadózóként. A másik tag lehet akár munkaviszonyban is.

KIVA - Kisvállalati adó

Egy kedvelt és viszonylag egyszerű adózási forma azon vállalkozások számára, amelyek átlagos statisztikai létszáma az 50 főt, bevétele és mérlegfőösszege pedig az 3 milliárd Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a KIVA alanyiság megszűnik, két évig nem választható újra.

Év közben is választható, de feltétel, hogy a bejelentés napján a vállalkozás adótartozása az 1 millió Ft-ot nem haladja meg. Nagyon fontos, hogy év közben történő váltás esetén új üzleti év kezdődik, tehát ha például május 1-jével jelentkezünk be a KIVA hatálya alá, akkor a január 1-től április 30-ig tartó időszakra beszámolót, társasági- és iparűzési adóbevallást kell készíteni. Társasági adóra visszatérni viszont csak január 1-től lehet és visszatérési szándékunkat december 1-je és 20-a között be kell jelentenünk.

A KIVA mértéke 11%, alapja pedig a jóváhagyott osztalék, a tőkeműveletek eredménye, módosító tételek egyenlege (pl növelő tétel a pénztár tárgyévi növekménye) és a személyi jellegű ráfordítások, de legalább a személyi jellegű ráfordítások.

Az első érv, mely a KIVA választása mellett szól az az, hogy a mértéke 2021-től 11%. És az ezen adónemet választó vállalkozások a bérek után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és a 1,5% szakképzési hozzájárulás helyett 11% KIVA-t fizetnek. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 1.000 Ft bruttó béren 60 Ft-ot takaríthatunk meg.

Második érvként említhetjük, hogy a KIVA kiváltja a 9% társasági adót is, így a nyereség után csak akkor kell adózni (11% KIVA-t fizetni) , ha a vállalkozásból kivonásra kerül osztalékfizetés által.

Azt viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az osztalék után fizetendő 15,5% szociális hozzájárulási adót a KIVA nem váltja ki. Így az osztalék után fizetendő adók: 15% szja, 15,5% szocho (éves felső határig), 11% KIVA. Ebből következik rögtön a KIVA hátránya is: azon vállalkozások számára, ahol rendszeres az osztalékfizetés többlet adó terhet jelent!

Iparűzési adó: az általános szabálytól eltérően a KIVA-s vállalkozások dönthetnek úgy, hogy az iparűzési adó alapjául a KIVA alap 120%-át tekintik. Ez kedvező lehet abban az esteben, ha az alacsony anyagköltség miatt az általános szabályok szerint eljárva magas lenne az adóalap.

A KIVA adózásra való áttérés is egyedi mérlegelést igényel, de összességében elmondható, hogy azon vállalkozások számára kedvező, ahol

TAO - Társasági adó

Működése hasonló az egyéni vállalkozók jövedelemadózásához, hiszen az adózás első lépcsője itt is a bér utáni adó és járulékfizetés, melyet a nyereségadó, majd az osztalékadó követ. Különbség azonban, hogy amég az egyéni vállalkozóknál pénzforgalmi szemlélet érvényesül, addig TAO esetében ez nem igaz. Akkor is az adott év bevételeként kell figyelembe venni egy már teljesített munkához kapcsolódó számla nettó értékét, ha a pénzügyi kiegyenlítés az adott évben nem történik meg.

A jövedelemadózáshoz hasonlóan itt is érvényesül az ún. nyereségminimum. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalap (bevételek-kiadások módosító tényezők figyelembe vételével!) nem éri el a bevétel 2%-át, akkor (néhány kivételtől eltekintve) a bevételünk 2%-a lesz az adóalapunk. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben az esetben további növelő tényezőként kell figyelembe venni magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség (tagi kölcsön!) napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettséget meghaladó összeg 50 %-át.

A TAO mértéke 9%. Az adó alapjának meghatározáskor számos növelő és csökkentő tételt kell figyelembe venni. Illetve a számított adóból is érvényesíthető kedvezmény.

Az adózási formákkal foglalkozó cikkünk első részében tájékoztató adatként közöltük, összehasonlítottuk, hogy ugyanazon feltételek fennállása esetén az egyes adózási formáknál a bevétel hány %-a marad meg adózás után. A KIVA és a TAO esetében a befolyásoló tényezők széles köre miatt viszont csupán a főbb ismérveket, előnyöket és hátrányokat mutattuk be.

A megfelelő adózási forma választáshoz az adott vállalkozás sajátosságait figyelembe véve minden esetben egyedileg kell számításokat végezni.

Az alábbi elérhetőségeink bármelyikén kapcsolatba léphetsz velünk:

Telefonon: +36 30/557-3566 vagy +36 30/374-2596

E-mailben: iroda@mozaikkonyvelo.hu

Kapcsolati űrlapunk kitöltésével

Facebook oldalunkon keresztül